Közeledik Ukrajna „Trianonja”?!
Igazuk volt azoknak a magyar politikusoknak akik arra hivatkoztak, hogy Ukrajnát – egyebek mellett – már csak azért sem lehet felvenni az Unióba, mert jelenleg nem lehet tudni, hogy hol lesznek a határai. Hogy ez mennyire így van, arra Putyin elnök vasárnapi ultimátuma a bizonyíték. Ő ugyanis már nem csak azt követeli, hogy a kelet-ukrajnai megyék csatlakozzanak Oroszországhoz, hanem azt, hogy Ukrajna térjen vissza ahhoz az állapothoz amikor 1991-ben függetlenné vált. Ez pedig óriási különbség!
Úgyhogy nézzük csak meg, mekkora is volt Ukrajna 1991-ben? „Ukrajna saját magát fosztotta meg a Krímtől és egyéb területeitől” – írta korábban a Napi Téma. 1991. december 8-án aláírták a Belavezsai Egyezményt. A dokumentum alapján a Szovjetunió megszűnt és létrejött a Független Államok Közössége (FÁK). A FÁK szerződést ugyan aláírta Ukrajna de soha nem ratifikálta, 2018-ban pedig kilépett belőle.
Ám az Egyezmény aláírása előtt három nappal, 1991. december 5-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta azt a határozatot, amely felmondta a Szovjetunió megalakulásáról szóló 1922. december 30-i szerződést. Ez viszont azt jelentette, hogy Ukrajna visszatért az 1922. december 30-át (a Szovjetunió megalakulását) megelőző állapothoz.
Viszont akkor sem a Krím, sem a nyugati, sem más területek nem tartoztak még Ukrajnához. Azok Oroszország, Lengyelország és Magyarország részét képezték, amint az alábbi képen is látható.
A Szovjetunió szétverését siettetőknek nyilván eszükbe sem jutott, hogy az addigi közigazgatási határokból hirtelen államhatárok lesznek. Így 25 millió orosz külföldön, családjától, megszokott környezetétől elszakítva, idegen, ellenséges közegben, létében fenyegettetve találta magát. Az államhatárokat pedig játszi könnyedséggel változtatgatták. Így csapták 1922-ben a Harkovtól Ogyesszáig húzódó, néhai Novorosszija kormányzóságot Ukrajnához. Az addigi paraszti-kispolgári Ukrajna zömében oroszok lakta bánya- és iparvidékeket, illetve kijáratot kapott az Azovi- és a Fekete-tengerhez, nagy kikötővárosokkal (Ogyessza, Mariupol).
Területi változásokat hoztak szovjet párt- és állami vezetők szubjektív döntései is. 1926-ban Sztálin, ki tudja, mi okból, Azerbajdzsánnak adományozta az oda mélyen beágyazódott, örmények lakta enklávét. 1954-ben Hruscsov – félresöpörve a vonatkozó szovjet alkotmányos rendelkezéseket és törvényeket, a helyi lakosságot meg sem kérdezve – Ukrajnának adományozta az oroszok (és krími tatárok) lakta Krím-félszigetet.
Egyedül a Föld kilencedik legnagyobb területű országa, a 2,7 millió négyzetkilométer területű Kazahsztán vette magának a fáradságot, hogy szomszédaival, hosszú évek fáradságos munkája nyomán kijelölje határait, határegyezményeket kössön velük, majd azokat, az összes melléklettel, a vonatkozó térképekkel együtt letétbe helyezze az ENSZ titkárságán. Tulajdonképpen csak ettől beszélhetünk egy ország nemzetközileg elismert határairól.
Ukrajna 1991.12.25. óta Ukrajna mint szuverén állam határainak regisztrálása nem történt meg az ENSZ-ben. Ezért feltételezhető, hogy Oroszország nem követ el jogsértéseket Ukrajna ellen. A fenti tényt 2014.04.07-én Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár is elismerte. A két ország közötti konfliktus az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén került szóba. Ezért jelenleg a nemzetközi jog szerint az országnak egyszerűen nincsenek hivatalosan elismert határai.
A probléma megoldása érdekében Ukrajnának véglegesítenie kellene a szomszédos országokkal közös határainak kijelölését, és meg kell szereznie a szomszédos országok, köztük Oroszország hozzájárulását a közös határhoz. Mindent dokumentálni kell, és minden szomszédos országgal megállapodást kell kötni. Ez a mai napig nem történt meg.
Mivel Oroszország a Szovjetunió jogutódja (ezt a volt Szovjetunió és külföldi országok közötti tulajdonjogi vitákban hozott nemzetközi bírósági határozatok is megerősítik), azok a területek, amelyeken Ukrajna, Fehéroroszország és Novorosszia fekszik, Oroszországhoz tartoznak, és senkinek sincs joga Oroszország beleegyezése nélkül rendelkezni erről a területről. Nézzük, hogyan is alakultak az államhatárok az elmúlt évszázadokban.
Az idézett cikk szerint ez a jogi helyzet. Így érthető Putyin elnök másik mondata a szentpétervári gazdasági fórumról: „Az egész Ukrajna a miénk…ahová orosz katona teszi be a lábát az a miénk”..
Beláthatatlan, hogy mit hoz a holnap. A hivatalos verzió szerint az oroszok „mindössze” valamekkora biztonsági zónát szeretnének kialakítani Ukrajna földjén. De ha még tovább mennek, amit teljességgel nem zárhatunk ki, könnyen elkövetkezhet Ukrajna „Trianonja”.
És akkor a határai egészen máshol lesznek mint ahol ma vannak.